A japán eredetű erdőfürdő (japánul shinrin-yoku) gyakorlata során az erdőbe látogatunk, belélegezve annak levegőjét elmerülünk az erdei atmoszférában. Több kutatás is kimutatta, hogy az ilyen könnyű erdei tartózkodás jelentős mértékben növeli a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát és aktivitását, amely hatás akár egy hónapig is fennállhat. Mivel az NK-sejtek fontos szerepet játszanak a szervezet daganatsejtek elleni harcában, ez a jelenség arra utal, hogy az erdőben töltött idő csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát és mérsékelheti a már kialakult daganatok előrehaladását.

Milyen 3 tényezőn keresztül fejti ki a hatását az erdőfürdő?

1. Stresszcsökkentés és hormonális változások

Az egyik oka az erdőfürdőzés immunerősítő hatásának az erdőben eltöltött idő stresszcsökkentő hatása lehet. Ez az adrenalin és a kortizol hormonok szintjének csökkenésében mérhető. Noha az adrenalin önmagában nem befolyásolja közvetlenül az NK-sejtek működését, a stresszhormonként ismert kortizol azonban erősen gátolja az NK-sejtek aktivitását.

Ahogy a természetben töltött idő során csökken a kortizolszint, az NK-sejtek gátlása vele változik, ami hozzájárulhat az aktivitásuk növekedéséhez. És bár a vérben mért kortizolszint-csökkentés egy héten belül normalizálódik, a kutatások szerint az NK-sejtek aktivitásának növekedése akár egy hónapig is megmaradhat.

2. Régi barátaink, a mikroorganizmusok

Az erdei levegő gazdag különféle mikroorganizmusokban, amelyek a talajból és a vízből származnak. Ezek részben, vagy teljesen hiányoznak a zárt, mesterséges beltéri környezetből. Ezek a természetes mikrobiális „régi barátok” hozzájárulhatnak az immunrendszer folyamatos berségéhez, míg a modern beltéri levegőben domináló mikrobák inkább károsak vagy semlegesek az immunrendszer szempontjából.

3. A fák illóolajai, a fitoncidok hatása

A fák illékony aromás vegyületeket, úgynevezett fitoncidokat bocsátanak ki. Ezek közül az egyiket az alfa- és béta-pinén vegyületek jelentik, amelyek az erdei levegőben megtalálhatók, de a városi levegőből hiányoznak (kivéve ugye akkor, ha illóolajok formájában odavisszük őket). A fitoncidok a légzéssel kerülnek a véráramba, ahol megemelik a szervezet pinén szintjét. Ez a hatás már egy óra erdei tartózkodás után érzékelhető.
Kísérleti körülmények között a fitoncidok serkentik az NK-sejtek aktivitását – például leukémiás sejtek esetében ha ciprus, fehér cédrus, fenyő vagy eukaliptusz olajával találkoznak. Egyébként egy hotelszobában megemelkedett NK-sejtek aktivitása, ha éjszaka fák illóolajait párologtatták a szobákban. Ilyenkor azonban csak az immun-aktivitás nőtt, a sejtek száma nem. Az erdei tartózkodás azonban mindkettőre hatással van.

Ennek a három tényezőnek lehet az együttes eredménye tehát erdőfürdőnek az NK-sejtekre gyakorolt hatása: a stresszhormonok (kortizol) csökkenése, a természetes mikroorganizmusok jelenléte, és a fák által kibocsátott fitoncid vegyületek. Ezek a mechanizmusok együttesen járulnak hozzá az erdőfürdő hosszabb távon is mérhető immunerősítő hatásához, és támogatják a szervezet daganatellenes védelmi vonalának működését.

Ironikus módon a fitoncidok a fák saját immunrendszerének részei, amelyeket az emberi szervezet „kölcsönvehet” az egészség javára. Egyes japán kutatók szerint a sűrű erdőséggel borított területeken alacsonyabb a mell- és prosztatarák miatti halálozás, ami összefügghet az erdőfürdő jótékony hatásaival. Így az erdőfürdő nem csak a lelki megküzdésben segíthet a daganatos betegeknek, hanem közvetlen immunerősítő hatása révén a megelőzésben és a gyógyulásban is fontos szerepet játszhat.