Erdőfürdő és kognitív frissesség

Szerző: | Erdőfürdő, Erdőterápia, Természetkapcsolat, Tudományos háttér

Az elmúlt évek kutatásai egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a természetben töltöt idő nem csupán kellemes kikapcsolódás: bizonyos körülmények között azokat a kognitív folyamatokat is támogathatja, amelyekre a mindennapi koncentráció, tanulás és problémamegoldás során szükségünk van. Vajon tényleg érdemes lehet a természetben töltött időt mentális regenerációként is felfogni?

A modern városi környezet megköveteli tőlünk a folyamatos alkalmazkodást, és a rengeteg inger közötti szelekciót. Közlekedés, zajok, reklámok, értesítések, képernyők, más emberek, szagok, döntések és megszakítások versengenek a figyelmünkért pillanatról-pillanatra. Napi 8 órában feladatokat oldunk meg, teljes koncentrációval, majd azután utazunk, és további feladatokat oldunk meg otthon, míg végül már képtelenek vagyunk több figyelmet adni: jobbára zöldségként vegetálva végezzük a kanapén.

Természetes figyelem és regeneráció

Az erdőfürdőzés lehetséges kognitív előnyeinek egyik magyarázata a figyelem megpihenésében keresendő. A Figyelem-helyreállítási elmélet (Attention Restoration Theory, ART) szerint a természetközeli helyek kevésbé igényli a folyamatos, erőfeszítéses figyelmet. A természet látványa, hangjai és változatossága spontán magával ragadja figyelmünket – ezt nevezik ‘soft fascinationnek’, vagyis lágy figyelemlekötésnek. Így átmenetileg felszabadulhatnak azok a mentális erőforrások, amelyeket a célirányos figyelem a városi életmód során a végsőkig kimerít.

Egy 2018-as, 42 korrábbi kutatást összefoglaló tanulmány eredményei szerint – noha hatás inkább alacsony vagy közepes, és az eredmények között jelentős eltérések lehetnek – a természetben töltött idő  a munkamemória, a kognitív rugalmasság, valamint kisebb bizonyossággal a figyelem szabályozása területén járhat előnyökkel.

Egy másik, 2024-ben publikált vizsgálatban 92 résztvevő 40 perces, alacsony intenzitású természetjárást végzett, vagy hasonló hosszúságú városi sétát tett. A kutatók EEG segítségével vizsgálták az agyi aktivitást is. A természetben sétálóknál a séta után alacsonyabb volt az úgynevezett végrehajtó figyelemmel kapcsolatos agyi aktivitás. A szerzők ezt úgy értelmezték, hogy a természetben tett séta kevésbé terhelte a végrehajtó figyelmi rendszert, vagyis lehetőséget adhatott annak „pihenésére”.

Az erdőfürdő tehát nem úgy javítja a teljesítményt, hogy közvetlenül „felpörgeti” az agyat, hanem inkább azáltal, hogy tehermentesíti azt.

Hogyan hat a természetben töltöt idő a munkamemóriára?

A munkamemória az a mentális „munkafelület”, amelyen rövid ideig információkat tartunk aktívan és dolgozunk velük. Erre van szükség például fejben számoláskor, egy beszélgetés követésekor, olvasás közben vagy egy összetett probléma megoldásakor.

A természetben töltöt idő és a munkamemória kapcsolatát nagyon sok kutatás is vizsgálta már. Ezeket foglalta össze egy 2025-ben megjelent, 80 vizsgálatot és 273 kognitív kimenetet összesítő tanulmány. Eszerint a természetben töltött idő a mesterséges környezethez képest jobb kognitív regenerációval járt, és a természet regeneráló hatása körülbelül 30 percnyi kinntartózkodást környékén tűnt a legerősebbnek. Ez nem azt jelenti, hogy erdőfürdőzés ideális hossza 30 perc, hanem azt, hogy a jelenlegi kutatási eredmények alapján már egy viszonylag rövid, nagyjából félórás természetben töltött idő is mérhető kognitív hatással járhat.

Nem csak az erdő számít természetnek

A kutatásokban a természetes sokféle formában jelenik meg: erdei séta, park, zöldfelület, természetes táj látványa, szabadtéri tanulás vagy akár egy zöld környezetből nyíló ablak.

Egy 2022-es, korábbi kutatásokat összegző tanulmány például gyermekek és serdülők természetélményeit vizsgálta, és számottevő bizonyítékot talált a természetes környezet szelektív és tartós figyelemre, valamint a munkamemóriára gyakorolt kedvező hatására. A vizsgált beavatkozások között természetben tett séták, zöld iskolai játszóterek és természetes környezet látványa is szerepeltek.

Nem feltétlenül kell tehát egy távoli, érintetlen erdőbe utaznunk, egy városi park vagy nagyobb zöldterület is adhat olyan ingereket, amelyek különböznek a zsúfolt, mesterséges környezetünk megterhelő hatásaitól.

Hogyan “okosít” tehát az erdőfürdőzés?

Egy erdei séta vagy erdőfürdőzés során

  • csökkenhet a folyamatos, erőfeszítéses figyelem terhelése;
  • regenerálódhatnak a figyelemhez kapcsolódó kognitív erőforrások;
  • javulhat a munkamemória teljesítménye;
  • bizonyos körülmények között javulhat a figyelemszabályozást;
  • csökkenhet a pszichés terhelés és a mentális fáradtság;
  • javulhat a hangulat.

És talán az egyik legfontosabb tanulság: nem feltétlenül a hosszú, intenzív program a lényeg, és nem is kell messzire mennünk! Akár már egy félórás üldögéléssel a közeli parkban is mérhető (és érezhető) regenerációt érhetünk el. Ám mint mindenhol, a rendszeresség itt is számít!

 

Forrásjegyzék:

  1. Stevenson, M. P., Schilhab, T., & Bentsen, P. (2018). Attention Restoration Theory II: a systematic review to clarify attention processes affected by exposure to natural environments. Journal of Toxicology and Environmental Health, Part B, 21(4), 227–268. ([PubMed][1])
  2. Vella-Brodrick, D. A., & Gilowska, K. (2022). Effects of Nature (Greenspace) on Cognitive Functioning in School Children and Adolescents: a Systematic Review. Educational Psychology Review, 34, 1217–1254. ([Springer][3])
  3. Chiesi, F. et al. (2022).Long-Term Exposure to Greenspace and Cognitive Function during the Lifespan: A Systematic Review. International Journal of Environmental Research and Public Health, 19(18), 11700. ([PubMed Central (PMC)][9])
  4. 2025. The relationship between nature exposures and attention restoration, as moderated by exposure duration: A systematic review and meta-analysis. Journal of Environmental Psychology, 104, 102632. A metaanalízis 80 tanulmány 273 kognitív kimenetét vizsgálta. ([ScienceDirect][2])
  5. McDonnell, A. S., & Strayer, D. L. (2024). The influence of a walk in nature on human resting brain activity: a randomized controlled trial.  Scientific Reports, 14, 27253. ([Nature][4])
  6. Ramanpong et al. (2025). Effects of forest bathing and the influence of exposure levels on cognitive health in the elderly: Evidence from a suburban forest recreation area. Urban Forestry & Urban Greening, 104, 128667. ([ScienceDirect][5])
  7. 2026. The Effects of Forest Bathing on the Cognition and Mental Health of Malaysian Senior Citizens. A hat hónapos, randomizált vizsgálat 120, 60 év feletti résztvevő bevonásával vizsgálta az erdei séta kognitív és pszichológiai hatásait. ([ScienceDirect][6])
  8. LoTemplio et al. (2023).Do Mental Health Changes in Nature Co-occur with Changes in Heart Rate Variability and Executive Functioning? A Systematic Review. ([PubMed][8])

​

Hírek, cikkek az erdőfürdőzés és az erdőterápia világából