Mit jelent természethez kapcsolódni?

A „természetkapcsolat” nem költői kifejezés, hanem egy mérhető pszichológiai jelenség. Ennek egyik eszköze lehet a Természetkapcsolati skála (CNS, azaz Connectedness to Nature Scale), amelyet Mayer és Frantz (2004) fejlesztett ki, és arra kérdez rá, mennyire érezzük magunkat a természet részének? Akik ezen a skálán magas pontszámot érnek el, jellemzően öko-tudatosabbak, és mentálisan is stabilabbak, egészségesebbek. (Forrás: Sciencedirect)

Vajon hogyan mélyíthető az összekapcsoltság érzése a mindennapokban?

Erdőfürdő: jelen lenni, nem csak ott lenni

Az erdőfürdő, japán nevén shinrin-yoku nem túrázás. Nincs cél, nincs teljesítmény. Csak jelenlét van – és az erdő. A fák, a fények, az illatok… Lassú mozdulatok, érzékszervi megfigyelés, és néha olyan élmények, amelyeket követően az ember úgy érzi, mintha valami alapvető helyreállt volna benne. Végre…

Nem véletlen, hogy a kutatók is egyre inkább felfigyeltek rá. Egy 2023-as kutatás (szisztematikus áttekintés) szerint az erdőfürdő jelentősen csökkenti a szorongást és a depresszió tüneteit – különösen azoknál, akik rendszeresen gyakorolják. (Forrás: PubMed)

Sőt, összehasonlították a mindfulness meditációval is: míg az utóbbit sokan nehezen kezdik el, az erdőfürdő intuitívabb belépést kínál a tudatos jelenlét világába. (Forrás: Sustainability)

És akkor mi történik? Empátia.

Ahogy a természetkapcsolat mélyül, megváltozik az is, ahogy a világról gondolkodunk. Többé nem egy tőlünk különálló, másik dologként vagy dolgok összességeként tekintünk a természetre, hanem valami olyan élő rendszerként, amelynek minden más élőlénnyel együtt mi is részei vagyunk. A kutatások szerint az érzelmi kötődés a természethez – amit például az Természethez való vonzódási skálával (Emotional Affinity Toward Nature – Forrás: MDPI) skálával is mérnek – előrejelzi, mennyire fontos nekünk a természettel való törődés, a természetvilág védelme a gyakorlatban. (Forrás: Sagepub Journals)

Vagyis aki érzelmileg is kötődik a természethez, az könnyebben hoz ökologikusabb döntéseket. Egyszerűen azért, mert ismer valamit, ami fontos és értékes számára.

Meghívás: Ész-lelő

Vajon mit találsz akkor, amikor nem keresel semmit?

Az erdőfürdőzés egy sokkal kevésbé „hatékonyságra” törekvő, célorientált folyamat, mint amihez a hétköznapi, városi életben hozzászoktunk. Az ellazult figyelem, az örömteli jelenlét gyakorlata. Következő alkalommal, amikor természetközelben jársz – akár egyedül, akár vezetett formában – kipróbálhatod a mozdulatlan figyelem gyakorlatát.

Megállva egy tisztáson, vagy fa mellett, vagy akár egy padon leülve kiválaszthetsz egy kisebb területet, amelyet nézni fogsz. Lehet ez egy fa törzse, a moha, egy bokor, egy levél. Nem szükséges „vizsgálnod”, elemeznedd – elég, ha csak engeded, hogy hasson rád.

Ha a figyelmed közben elkalandozik, megkérheted, hogy térjen vissza a kiválasztott élőhelyre vagy élőlényre.

Vajon mit ész-lelsz 5-10 perc elteltével, amit először észre sem vettél?

Ez a fajta figyelem segíti a mélyebb kapcsolódást. És bár lehet, hogy „csak” egy pókhálót fogsz meglátni a levél szélén – valójában megtörténhet, hogy ezáltal önmagadból is meglátsz majd valamit.

Mindez miért számít?

Egy nemzetközi kutatás, amely 35 ország erdőfürdő-gyakorlóit vizsgálta, arra jutott: a résztvevők szignifikánsan erősebb természetkapcsolatot és pozitív érzelmeket tapasztaltak az erdőfürdő után. Sőt, a hangok – például a madárdal vagy a víz csobogása – különösen erősen járultak hozzá az élményhez. (Forrás: Forests)

A természet hangja tehát nem csak zene a fülünknek – hanem híd az empátia és a fenntarthatóbb jövő felé.

————————–

Ha szeretnéd megtanulni, hogyan vezess másokat is ezen az úton, jó választás lehet neked az erdőfürdő-vezető képzésünk, ahol a természet, a tudomány és a belső munka valóban találkozik. 🌱